Mivel ma már a korábbi úgynevezett nappali és "éjszakai áramos" fogyasztási elszámolások mellett sokkal átfogóbb fogyasztási elszámolások is a piacot gazdagítják ezért nem árt beszélni pár szóban ezekről a területekről sem.
A fogyasztásmérésnek az elszámolások tekintetében sok, egymástól kevésbé eltérő fajtája adott, de ez igazság szerint tervezési szempontból egy-két egyedi esetet leszámítva nem igazán fordul elő. A közszférában lévő valamely egyetemes fogyasztó (pl. önkormányzatok), rendelkezhet pl. vezérelt áramkörrel, amely pl. éjszakai áramos áramkör. Ilyenek ugye pl. leggyakrabban a vízmelegítők áramkörei. A vízmelegítők üzemeltetését tekintve ciklikus működésűek, ezért nincs szükségük folyamatos üzemre. Ezért egy külön áramkörről, külön mérésről üzemelnek, a velük kapcsolatos díjak a nappali (csúcsfogyasztáshoz) képest alacsonyabb.
Azonban előfordulnak úgymond tarifamérések is, ezeket az áramszolgáltató árszabásonként különbözteti meg, ilyen pl. a "H" tarifamérés amely a hőszivattyús HMKE rendszerek esetén határozza meg a villamosenergia elszámolás feltételeit.
Összefoglalva a fogyasztásmérésről az érdemes elmondani, hogy ne fogyasszunk sokat, lehetőség szerint vásároljunk A+ vagy A++ energiaosztályú háztartási gépeket, ne világítsunk túl sokat, laptopot használjuk ne asztali gépeket, és még sok minden más.. de nekünk is jobb, ha a szám alacsonyabban marad :) És persze fontos, hogy nézzünk utána mekkora meddő fogyasztása van az általunk használt berendezéseknek, mert ezekért a fogyasztási díjakért kér a szolgáltató a legmagasabb árakat.
Jók legyetek!
vasárnap, június 23
vasárnap, június 16
A fogyasztásmérésről I. rész
#004
A fogyasztásmérés, a mindenkori villamos energia előállítása és az ember szolgálatába állításával egy idős technológiai vívmány, vagy éppen bosszúság az "áramtolvajok" szívében.
Ebben a cikkben nem a fogyasztásmérők működési elvét fogom boncolgatni, ugyan is azt minden jóra való méréstechnika könyv tartalmazza, ebben biztos vagyok.
Azonban, ha épületcsatlakozásról és mért illetve méretlen fővezetékekről (...)
- Méretlen fővezeték: Az épület csatlakozásához szükséges kábel, amelyet az adott hálózati engedélyes (áramszolgáltató) biztosít annak tápellátásához. Általában ez a kábel a szükséges teljesítményszintnek megfelelő paraméterekkel rendelkezik (pl. megfelelő keresztmetszettel, áramterhelhetőséggel, feszültségeséssel, érszámmal stb.)
- Mért fővezeték: Az épületcsatlakozást azaz a szóban forgó fogyasztásmérőt követő, avagy az onnan elhozott kábel, vagy elágazott gyűjtősín, amely már a fogyasztásmérő segítségével mérhetővé válik.
(...) esik szó azt már jóval kevesebb helyen lehet megtalálni.
A fogyasztásmérés célja tulajdonképpen a felhasznált, elhasznált villamos teljesítmény mérése amely alapján a h.engedélyes számlát állít ki a fogyasztó irányába.
A fogyasztásmérés az épületcsatlakozást követő első lépcsőfok. Ebből következik az, hogy a betápláló kábelt először a fogyasztásmérőbe kötik, onnan az majd később a túlfeszültség lévezetőre, majd a központi gyűjtősínre, vagy kábelrendezőre kerül bekötésre.
Fontos azonban tudni, hogy a fogyasztásmérőt minden esetben megelőzi az ún. "első túl áram védelmi készülék" amely lehet pl. olvadóbiztosító, kis automata, megszakító.
A kábeles becsatlakozásnál az érkező PEN eret elsősorban a még méretlen elosztói PEN érre, avagy sínre csatlakoztatják, majd onnan a "N" azaz nulla eret bekötik a fogyasztásmérőbe. Ugyanakkor a fogyasztásmérőn már áthaladó mért fővezeték a becsatlakozó sínről érkező PEN vezetővel fog tovább haladni.
Tehát ami a fogyasztásmérőhöz csatlakozik:
- Az első túl áram védelmi készülék álatal levédett fázisvezetők, vagy vezető
- Az "N" jelű nulla vezető (amely tulajdonképpen az érkező kábel PEN-je
és ami a fogyasztásmérés helye után tovább halad:
- A mért fázisvezetők
- A beérkező kábel PEN vezetője
A következő részben elsősorban a fogyasztásmérési elszámolások kerülnek górcső alá, és természetesen ami még eszembe jut..
A legjobbakat,
Myth
A fogyasztásmérés, a mindenkori villamos energia előállítása és az ember szolgálatába állításával egy idős technológiai vívmány, vagy éppen bosszúság az "áramtolvajok" szívében.
Ebben a cikkben nem a fogyasztásmérők működési elvét fogom boncolgatni, ugyan is azt minden jóra való méréstechnika könyv tartalmazza, ebben biztos vagyok.
Azonban, ha épületcsatlakozásról és mért illetve méretlen fővezetékekről (...)
- Méretlen fővezeték: Az épület csatlakozásához szükséges kábel, amelyet az adott hálózati engedélyes (áramszolgáltató) biztosít annak tápellátásához. Általában ez a kábel a szükséges teljesítményszintnek megfelelő paraméterekkel rendelkezik (pl. megfelelő keresztmetszettel, áramterhelhetőséggel, feszültségeséssel, érszámmal stb.)
- Mért fővezeték: Az épületcsatlakozást azaz a szóban forgó fogyasztásmérőt követő, avagy az onnan elhozott kábel, vagy elágazott gyűjtősín, amely már a fogyasztásmérő segítségével mérhetővé válik.
(...) esik szó azt már jóval kevesebb helyen lehet megtalálni.
A fogyasztásmérés célja tulajdonképpen a felhasznált, elhasznált villamos teljesítmény mérése amely alapján a h.engedélyes számlát állít ki a fogyasztó irányába.
A fogyasztásmérés az épületcsatlakozást követő első lépcsőfok. Ebből következik az, hogy a betápláló kábelt először a fogyasztásmérőbe kötik, onnan az majd később a túlfeszültség lévezetőre, majd a központi gyűjtősínre, vagy kábelrendezőre kerül bekötésre.
Fontos azonban tudni, hogy a fogyasztásmérőt minden esetben megelőzi az ún. "első túl áram védelmi készülék" amely lehet pl. olvadóbiztosító, kis automata, megszakító.
A kábeles becsatlakozásnál az érkező PEN eret elsősorban a még méretlen elosztói PEN érre, avagy sínre csatlakoztatják, majd onnan a "N" azaz nulla eret bekötik a fogyasztásmérőbe. Ugyanakkor a fogyasztásmérőn már áthaladó mért fővezeték a becsatlakozó sínről érkező PEN vezetővel fog tovább haladni.
Tehát ami a fogyasztásmérőhöz csatlakozik:
- Az első túl áram védelmi készülék álatal levédett fázisvezetők, vagy vezető
- Az "N" jelű nulla vezető (amely tulajdonképpen az érkező kábel PEN-je
és ami a fogyasztásmérés helye után tovább halad:
- A mért fázisvezetők
- A beérkező kábel PEN vezetője
A következő részben elsősorban a fogyasztásmérési elszámolások kerülnek górcső alá, és természetesen ami még eszembe jut..
A legjobbakat,
Myth
A lépték és a léptékezés
#003
A műszaki rajz, azaz jelen esetben a digitális villamos terv elengedhetetlen része a lépték.
Ha pl. valaki egy installációs tervet szeretne készíteni egy építész (általában ArchiCAD-ből hanyagul exportált) terv alapján, a lépték kulcsfontosságúvá válik. Ugyan is a villamos terv egy alapos és mindenek felett léptékhelyes mása a valóságnak (néhány szimbólum, s annak valóságos paramétereitől eltekintve).
A lépték a valóság és a rajz közti arányosságot adja meg valamilyen formában. Általában a műszaki rajzok tekintetében mm-es (miliméter) léptéket alkalmazunk. Tehát az AutoCAD-es rajzon pl. 1m az 1000mm-nek felel meg.
Azonban mivel az épületek sokkal nagyobbak ezért a rajzlapon csak kicsinyített másukat ábrázoljuk. A KIF (kisfeszültségű, azaz 0,4 kV alatti) rendszerű tervezésben általában csak kisebb szabványos léptékeket alkalmazunk, mégpedig a következőket:
1:10, 1:20, 1:25, 1:30, 1:50 (a leggyakoribb), 1:100, 1:150, 1:200, 1:250
Az ennél nagyobb léptékeket KÖF (középfeszültségű, azaz 0,4 kV és 37 kV közötti) rendszerekben alkalmaznak.
A léptékhasználat mértéke mindig az épület méretétől, és a rajzolt installációtól függ.
- Pl.: Egy villámvédelmi installációs rajzon a szimbólumok alacsonyabb sűrűsége végett elegendő a 1:100 vagy akár 1:150-es lépték is.
- Azonban pl. egy sűrű installációval, szerelvényekkel gazdagon beszőtt (pl. egy laborépület) rendszert 1:50 vagy az alatti léptékkel is előfordul, hogy papírra vetnek.
A lépték számítása pedig a következőképpen adódik:
1. példa: Vegyünk egy 1:50 léptéket, ez azt jelenti, hogy ami a rajzon 1 mm az a valóságban 50 mm-nek felel meg. (A léptéktényező 1/50 = 0,02)
2. példa: Vegyünk egy 1:150 léptéket, ez azt jelenti, hogy ami a rajzon 1 mm az a valóságban 150 mm-nek fog megfelelni. (A léptéktényező itt 1/150 = 0,0067)
Összefoglalva tehát a lépték egy olyan tényező amely megkönnyíti egy installációk konstruktőr munkáját, mivel viszonylag nagy területeket kisebb rajzokon tud majd ábrázolni.
Myth
A műszaki rajz, azaz jelen esetben a digitális villamos terv elengedhetetlen része a lépték.
Ha pl. valaki egy installációs tervet szeretne készíteni egy építész (általában ArchiCAD-ből hanyagul exportált) terv alapján, a lépték kulcsfontosságúvá válik. Ugyan is a villamos terv egy alapos és mindenek felett léptékhelyes mása a valóságnak (néhány szimbólum, s annak valóságos paramétereitől eltekintve).
A lépték a valóság és a rajz közti arányosságot adja meg valamilyen formában. Általában a műszaki rajzok tekintetében mm-es (miliméter) léptéket alkalmazunk. Tehát az AutoCAD-es rajzon pl. 1m az 1000mm-nek felel meg.
Azonban mivel az épületek sokkal nagyobbak ezért a rajzlapon csak kicsinyített másukat ábrázoljuk. A KIF (kisfeszültségű, azaz 0,4 kV alatti) rendszerű tervezésben általában csak kisebb szabványos léptékeket alkalmazunk, mégpedig a következőket:
1:10, 1:20, 1:25, 1:30, 1:50 (a leggyakoribb), 1:100, 1:150, 1:200, 1:250
Az ennél nagyobb léptékeket KÖF (középfeszültségű, azaz 0,4 kV és 37 kV közötti) rendszerekben alkalmaznak.
A léptékhasználat mértéke mindig az épület méretétől, és a rajzolt installációtól függ.
- Pl.: Egy villámvédelmi installációs rajzon a szimbólumok alacsonyabb sűrűsége végett elegendő a 1:100 vagy akár 1:150-es lépték is.
- Azonban pl. egy sűrű installációval, szerelvényekkel gazdagon beszőtt (pl. egy laborépület) rendszert 1:50 vagy az alatti léptékkel is előfordul, hogy papírra vetnek.
A lépték számítása pedig a következőképpen adódik:
1. példa: Vegyünk egy 1:50 léptéket, ez azt jelenti, hogy ami a rajzon 1 mm az a valóságban 50 mm-nek felel meg. (A léptéktényező 1/50 = 0,02)
2. példa: Vegyünk egy 1:150 léptéket, ez azt jelenti, hogy ami a rajzon 1 mm az a valóságban 150 mm-nek fog megfelelni. (A léptéktényező itt 1/150 = 0,0067)
Összefoglalva tehát a lépték egy olyan tényező amely megkönnyíti egy installációk konstruktőr munkáját, mivel viszonylag nagy területeket kisebb rajzokon tud majd ábrázolni.
Myth
szombat, június 15
Tartalékvilágítások II. rész
#002
Az MSZ EN 1838:2000 azaz "Az alkalmazott világítástechnika. Tartalékvilágítás" értelmezése talán nem olyan bonyolult első ránézésre.
A tartalékvilágítás az üzemi világítások kiesésekor kerül üzembe, amely saját magát látja el akkumlátora (a szakzsargonban invertere) segítségével. A tartalékvilágítás lehet Biztonsági és Helyettesítő világítás.
Minkét világítási típust felhasználhatjuk háromféle üzemi célra:
- Kijárati utak biztonsági világítására (célja: A helységek biztonságos elhagyhatóságának biztosítása)
- Pánik elleni világításra (célja: A pánik kitörési valószínűségének csökkentése)
- Különösen veszélyes munkaterületek megvilágítására (célja: A veszélyes munkát végző személy védelme)
Megjegyzés:
A tartalékvilágítás esetében mindig fontos ügyelni annak rendszerfelépítésére.
Minden tartalékvilágító egy önálló rendszer része, amely független az üzemi rendszertől és annak meghibásodása, működési képtelensége esetén hivatott működni. A tartalékvilágító rendszer részei a piktogramokkal ellátott világítótestek amelyek önálló (saját akkumulátoros) vagy központi (központi akkumulátoros) tápellátással rendelkeznek (...)
- Saját akkumulátoros tartalékvilágítás: Olyan tartalékvilágító lámpatest amely a készülékházában tartalmaz egy akkumulátort amely a készüléket az üzemszünet, veszélyhelyzet idején ellátja (ez az ún. áthidalási idő).
- Központi akkumulátoros tartalékvilágítás: Olyan tartalékvilágító amelyet egy központi akkumulátoros egységről látnak el, ez általában egy szünetmentes tápegység (avagy UPS).
(...) A tartalékvilágítási rendszerben lévő lámpatestek lehetnek önálló saját akkumulátoros egymástól független rendszerszereplők is, de az ellenőrizhetőség végett (a saját akkumulátoros rendszert ugyan is 30 naponta egyszer felül kell vizsgálni) nagyobb létesítményekben újabban központi akkumulátoros rendszert telepítenek. A központi akkumulátorral rendelkező rendszerben ugyan is jelentősen egyszerűsödik a rendszer diagnosztika, akár csak pár gombnyomásra is elvégezhető.
Ugyanakkor előfordulnak hibrid megoldások is, pl. saját akkumulátoros de vezeték nélküli hálózatban működő tartalékvilágítók egy központi felprogramozó számítógép vezérlésével. Ez a kábeltakarékosság végett fontos. Azonban persze pl. gyártó létesítményekben a frekvencia végett zavaró, vagy épület anyaga végett akadozó lehet.
Tehát a fontos, általános előírások a tartalékvilágításokkal kapcsolatban, hogy:
- Biztosítsák a kijárati utak megfelelő megvilágítottságát
- A lámpatesteket legalább 2 m-el a padlószint felet helyezzék el
- A jelzéseket, úgy ahogy a menekülési útvonalon is, a "vészkijáratok" (az előző cikkben szereplő folyosó elején és végén lévő ajtók) felett is el kell helyezni.
- A vészvilágítókat továbbá olyan helyre is el kell helyezni, ahol valamilyen veszélyforrást jelentő berendezésre is fel kell hívni a figyelmet (pl. forgógépek, hajtások).
- A megvilágítottsági szintnek min. 1 lux értékűnek kell lennie
Ilyenek lehetnek:a) Minden vészhelyzeti kijárati ajtó
b) Lépcsőház, lépcső, lépcső környezete
c) Bármilyen szintváltozás
d) Kötelezően előírt, vagy kért helyek figyelemfelkeltése
e) Menekülési útvonal irányváltása (már volt róla szó)
f) folyosók kereszteződése
g) A menekülési útvonal végén lévő kijárat külső oldala és környezete
(pl. egy üzemterület külső keret felülete, ahol a lefele jutást segítő tűzlétra is látható)
h) elsősegélyhelyek környezete
i) tűzoltó készülék és tűzjelző környezete
A kijárati utak biztonsági világítását tekintve pedig fontos tudni, hogy a működési idejük legalább addig tartson ki, míg azt az adott szituáció lehetővé teszi (...)
A tartalékvilágítások esetén, korábban már volt szó az áthidalási időről ez a saját akkumulátoros rendszereknél egyedileg meghatározott. A szabvány előírásai szerint egy tartalékvilágításnak min. 1 órán át világítania kell, ezt az akkumulátor hivatott biztosítani (ezért van hogy a tartalékvilágítások általában 3-6-8-10-12 W-os fényforrást tartalmaznak csak, és ennél nagyobbat pedig csak ritka esetben)
Azonban a tervezésben és a lámpatestek gyártásában igyekszünk az ennél jobb áthidalási idők elérésére, tehát inkább 1,5-2 extrémebb esetben 3 órás áthidalási idővel rendelkező lámpatesteket szerencsés választani (kisebb teljesítmény esetén ez egyszerűbb).
(...) a menekülési útvonal időben történő elhagyását. Továbbá ide tartozik az is, hogy a világítótestnek időben fel is kell kapcsolnia (5 s alatt 50%, míg 60 s alatt 100%-os fényerejét el kell tudni érnie)
A tartalékvilágítások esetén a legfontosabb, hogy kerüljük a világítási káprázást (szembe világítást, elvakítást vagy részleges elvakítást). A sötétebb menekülési útvonalon az összeszűkült pupilla hirtelen fény hatására káprázni kezd.
Aztán a tartalékvilágítások esetén beszélhetünk még felismerési távolságról (...).
- Felismerési távolság: Az a távolság amelyről az adott tartalékvilágító még egyértelműen kivehető, beltéren ez a távolság nagyobb, viszont kültéren jelentősen csökkenhet.
A felismerési távolság számításához a d = s*p képletet alkalmazhatjuk, ahol:
- A "d" maga a felismerési távolság
- A "p" a piktogram magassága (amely nem a felhelyezési magasság, hanem magának a jelzésnek vagy lámpatestnek a magassága)
- Az "s" a felismerési állandó (amely a belülről megvilágított helyek esetén 200, a kívülről megvilágított jelek esetén pedig 100)
A tartalékvilágítások következő részében a világítótestek ellátásáról lesz szó így előzetesben, addig is jó tépelődést! :)
Myth
Az MSZ EN 1838:2000 azaz "Az alkalmazott világítástechnika. Tartalékvilágítás" értelmezése talán nem olyan bonyolult első ránézésre.
A tartalékvilágítás az üzemi világítások kiesésekor kerül üzembe, amely saját magát látja el akkumlátora (a szakzsargonban invertere) segítségével. A tartalékvilágítás lehet Biztonsági és Helyettesítő világítás.
Minkét világítási típust felhasználhatjuk háromféle üzemi célra:
- Kijárati utak biztonsági világítására (célja: A helységek biztonságos elhagyhatóságának biztosítása)
- Pánik elleni világításra (célja: A pánik kitörési valószínűségének csökkentése)
- Különösen veszélyes munkaterületek megvilágítására (célja: A veszélyes munkát végző személy védelme)
Megjegyzés:
A tartalékvilágítás esetében mindig fontos ügyelni annak rendszerfelépítésére.
Minden tartalékvilágító egy önálló rendszer része, amely független az üzemi rendszertől és annak meghibásodása, működési képtelensége esetén hivatott működni. A tartalékvilágító rendszer részei a piktogramokkal ellátott világítótestek amelyek önálló (saját akkumulátoros) vagy központi (központi akkumulátoros) tápellátással rendelkeznek (...)
- Saját akkumulátoros tartalékvilágítás: Olyan tartalékvilágító lámpatest amely a készülékházában tartalmaz egy akkumulátort amely a készüléket az üzemszünet, veszélyhelyzet idején ellátja (ez az ún. áthidalási idő).
- Központi akkumulátoros tartalékvilágítás: Olyan tartalékvilágító amelyet egy központi akkumulátoros egységről látnak el, ez általában egy szünetmentes tápegység (avagy UPS).
(...) A tartalékvilágítási rendszerben lévő lámpatestek lehetnek önálló saját akkumulátoros egymástól független rendszerszereplők is, de az ellenőrizhetőség végett (a saját akkumulátoros rendszert ugyan is 30 naponta egyszer felül kell vizsgálni) nagyobb létesítményekben újabban központi akkumulátoros rendszert telepítenek. A központi akkumulátorral rendelkező rendszerben ugyan is jelentősen egyszerűsödik a rendszer diagnosztika, akár csak pár gombnyomásra is elvégezhető.
Ugyanakkor előfordulnak hibrid megoldások is, pl. saját akkumulátoros de vezeték nélküli hálózatban működő tartalékvilágítók egy központi felprogramozó számítógép vezérlésével. Ez a kábeltakarékosság végett fontos. Azonban persze pl. gyártó létesítményekben a frekvencia végett zavaró, vagy épület anyaga végett akadozó lehet.
Tehát a fontos, általános előírások a tartalékvilágításokkal kapcsolatban, hogy:
- Biztosítsák a kijárati utak megfelelő megvilágítottságát
- A lámpatesteket legalább 2 m-el a padlószint felet helyezzék el
- A jelzéseket, úgy ahogy a menekülési útvonalon is, a "vészkijáratok" (az előző cikkben szereplő folyosó elején és végén lévő ajtók) felett is el kell helyezni.
- A vészvilágítókat továbbá olyan helyre is el kell helyezni, ahol valamilyen veszélyforrást jelentő berendezésre is fel kell hívni a figyelmet (pl. forgógépek, hajtások).
- A megvilágítottsági szintnek min. 1 lux értékűnek kell lennie
Ilyenek lehetnek:a) Minden vészhelyzeti kijárati ajtó
b) Lépcsőház, lépcső, lépcső környezete
c) Bármilyen szintváltozás
d) Kötelezően előírt, vagy kért helyek figyelemfelkeltése
e) Menekülési útvonal irányváltása (már volt róla szó)
f) folyosók kereszteződése
g) A menekülési útvonal végén lévő kijárat külső oldala és környezete
(pl. egy üzemterület külső keret felülete, ahol a lefele jutást segítő tűzlétra is látható)
h) elsősegélyhelyek környezete
i) tűzoltó készülék és tűzjelző környezete
A kijárati utak biztonsági világítását tekintve pedig fontos tudni, hogy a működési idejük legalább addig tartson ki, míg azt az adott szituáció lehetővé teszi (...)
A tartalékvilágítások esetén, korábban már volt szó az áthidalási időről ez a saját akkumulátoros rendszereknél egyedileg meghatározott. A szabvány előírásai szerint egy tartalékvilágításnak min. 1 órán át világítania kell, ezt az akkumulátor hivatott biztosítani (ezért van hogy a tartalékvilágítások általában 3-6-8-10-12 W-os fényforrást tartalmaznak csak, és ennél nagyobbat pedig csak ritka esetben)
Azonban a tervezésben és a lámpatestek gyártásában igyekszünk az ennél jobb áthidalási idők elérésére, tehát inkább 1,5-2 extrémebb esetben 3 órás áthidalási idővel rendelkező lámpatesteket szerencsés választani (kisebb teljesítmény esetén ez egyszerűbb).
(...) a menekülési útvonal időben történő elhagyását. Továbbá ide tartozik az is, hogy a világítótestnek időben fel is kell kapcsolnia (5 s alatt 50%, míg 60 s alatt 100%-os fényerejét el kell tudni érnie)
A tartalékvilágítások esetén a legfontosabb, hogy kerüljük a világítási káprázást (szembe világítást, elvakítást vagy részleges elvakítást). A sötétebb menekülési útvonalon az összeszűkült pupilla hirtelen fény hatására káprázni kezd.
Aztán a tartalékvilágítások esetén beszélhetünk még felismerési távolságról (...).
- Felismerési távolság: Az a távolság amelyről az adott tartalékvilágító még egyértelműen kivehető, beltéren ez a távolság nagyobb, viszont kültéren jelentősen csökkenhet.
A felismerési távolság számításához a d = s*p képletet alkalmazhatjuk, ahol:
- A "d" maga a felismerési távolság
- A "p" a piktogram magassága (amely nem a felhelyezési magasság, hanem magának a jelzésnek vagy lámpatestnek a magassága)
- Az "s" a felismerési állandó (amely a belülről megvilágított helyek esetén 200, a kívülről megvilágított jelek esetén pedig 100)
A tartalékvilágítások következő részében a világítótestek ellátásáról lesz szó így előzetesben, addig is jó tépelődést! :)
Myth
Tartalékvilágítások I. rész
#001
A magyar szabvány a tartalékvilágításokról az MSZ EN 1838-as szabványban ír bővebben. De mivel ez a portál a személy tapasztalatokat ihletett szolgálni ezért a szabványról majd később essék szó.
A szakmában a tartalékvilágításokat az épület installáció, ezen belül pedig a világítási installáció részének tekintjük. A normál, avagy üzemi világítás az épületek rendeltetésszerű világítását hivatott ellátni (...)
- Épületinstalláció: A világítási szerelvények, kábelek, vezetékezés, csatornák, védőcsövek stb. összefoglaló neve.
- Világítási installáció: A világítási rendszerek, világítótestek, azok energia ellátásának összefüggő rendszere.
- Normál, üzemi világítás: Az épület általános célú világítása, amely a mindennapos használat során adott időpontokat tekintve üzemben van.
pl. normál világításnak minősül a hálószobai ágy feletti kapcsolós lámpa is, azonban a hálózati aljzatba csatlakoztatott álló lámpa pedig még nem.
(...) azaz használata szinte mindennapos. A tartalékvilágítás ebből következően nem az üzemi világítási rendszer része, üzeme csak a normál villamos installáció funkciójának megszűnésekor válik fontossá. Azaz, ha valamilyen okból kifolyólag, hálózati kiesés (áramszünet) keletkezik a rendszerben.
Tehát az egyik legfontosabb dolog, hogy a tartalékvilágítás nem üzemi világítás, nem is lehet őt úgy kezelni mint egy állandó üzemű világítótestet!
A tartalékvilágítás mindig a menekülési útvonalat világítja meg. (...)
- Menekülési útvonal: Az épület vagy helység egy olyan útvonala, belső színtereit érintő szakasza, amelyen végighaladva az a leggyorsabban vagy éppen a legpraktikusabban elhagyható (üzemszünet, meghibásodás, veszélyhelyzet végett).
(...) A menekülési útvonalon tehát az épület rendeltetésétől függően tartalékvilágításokat, immáron így "biztonsági világításokat" helyeznek el biztonsági okokból.
A tartalékvilágítást a menekülési útvonalon való elhelyezést tekintve egyedig eseteket vizsgálhatunk.
1. példa: Adott egy egyenes folyosó a két végén ajtóval, a folyosó jobb oldalán pedig pl. irodákba nyíló helységek vannak amelyek csak a szóban forgó ajtókon keresztül hagyhatóak el.
Ebből levonhatóak az alábbi következtetések:
- A menekülési útvonal maga a folyosó lesz, a mérnöki "megengedett elhanyagolásban" a menekülési útvonal hosszának tekinthető annak nyers hossza.
- A menekülési útvonalra az oldalsó egy kijáratú helységekből ki kell jutni, így mikor a menekülő delikvens a folyosóra lép látható közelségben kell legyen egy a menekülési útvonalat jelző piktogram (fehér ember zöld alapon fehér lepedőt kerget amely élére vasalva száll a szélben).
- A menekülési útvonalra lépve láthatóvá kell váljon annak irányítása is. Azaz, a piktogramokat és függesztett piktogramokat (...)
- Függesztett piktogram: Olyan tartalék/biztonsági világítás amely nem a menekülési útvonalat körülölelő oldal fal mentén, vagy a falon helyezkedik el, hanem a folyosó mennyezetéről függesztve mutatja a menekülés irányát.
(...) is úgy kell elhelyezni, hogy a menekülő ember abból egyértelműen ki tudja találni, merre hagyhatja el a leggyorsabban az épületet .Megjegyzésként elmondható, hogy a leggyorsabb utat általában az épület ún. "Kiürítési terve" tartalmazza (ezt nem biztos, hogy így hívják nézzetek utána! :P ).
2. példa: Adott egy folyosó amely két végén ajtóval, a folyosó mindkét oldalán iroda be/ki járatokkal, azonban ennek a folyosónak több iránytörési pontja is van.
- Iránytörési pont: Ezek a menekülési útvonalak elágazásai, ha valaki pl. egy labirintusban halad, akkor sok olyan ponttal találkozik amikor választhat merre menjen. Ha végigment a labirintuson, akkor ha összegezzük azokat a pontokat ahol jobbra avagy balra ment megkapjuk az iránytörési pontok számát.
Ebből levonható következtetések:
- A menekülési útvonal tulajdonságai hasonlóak az egyenes folyosós példáéhoz, azonban kiegészítős elemként újabb tartalékvilágítások kerülnek majd a rendszerbe amelyek az iránytörési pontba érkezve megadják majd a helyes haladási irányt a meneküléshez.
Tehát a következő fontos dolog, hogy a tartalékvilágítás menekülési útvonalat(kat) világít amelyeken keresztül a rendeltetésszerű használattól eltérő esetben a leggyorsabban elhagyható az adott épület, helység stb.
A következő részben kerül a szabvány értelmezésre.
Jók legyetek!
Myth
A magyar szabvány a tartalékvilágításokról az MSZ EN 1838-as szabványban ír bővebben. De mivel ez a portál a személy tapasztalatokat ihletett szolgálni ezért a szabványról majd később essék szó.
A szakmában a tartalékvilágításokat az épület installáció, ezen belül pedig a világítási installáció részének tekintjük. A normál, avagy üzemi világítás az épületek rendeltetésszerű világítását hivatott ellátni (...)
- Épületinstalláció: A világítási szerelvények, kábelek, vezetékezés, csatornák, védőcsövek stb. összefoglaló neve.
- Világítási installáció: A világítási rendszerek, világítótestek, azok energia ellátásának összefüggő rendszere.
- Normál, üzemi világítás: Az épület általános célú világítása, amely a mindennapos használat során adott időpontokat tekintve üzemben van.
pl. normál világításnak minősül a hálószobai ágy feletti kapcsolós lámpa is, azonban a hálózati aljzatba csatlakoztatott álló lámpa pedig még nem.
(...) azaz használata szinte mindennapos. A tartalékvilágítás ebből következően nem az üzemi világítási rendszer része, üzeme csak a normál villamos installáció funkciójának megszűnésekor válik fontossá. Azaz, ha valamilyen okból kifolyólag, hálózati kiesés (áramszünet) keletkezik a rendszerben.
Tehát az egyik legfontosabb dolog, hogy a tartalékvilágítás nem üzemi világítás, nem is lehet őt úgy kezelni mint egy állandó üzemű világítótestet!
A tartalékvilágítás mindig a menekülési útvonalat világítja meg. (...)
- Menekülési útvonal: Az épület vagy helység egy olyan útvonala, belső színtereit érintő szakasza, amelyen végighaladva az a leggyorsabban vagy éppen a legpraktikusabban elhagyható (üzemszünet, meghibásodás, veszélyhelyzet végett).
(...) A menekülési útvonalon tehát az épület rendeltetésétől függően tartalékvilágításokat, immáron így "biztonsági világításokat" helyeznek el biztonsági okokból.
A tartalékvilágítást a menekülési útvonalon való elhelyezést tekintve egyedig eseteket vizsgálhatunk.
1. példa: Adott egy egyenes folyosó a két végén ajtóval, a folyosó jobb oldalán pedig pl. irodákba nyíló helységek vannak amelyek csak a szóban forgó ajtókon keresztül hagyhatóak el.
Ebből levonhatóak az alábbi következtetések:
- A menekülési útvonal maga a folyosó lesz, a mérnöki "megengedett elhanyagolásban" a menekülési útvonal hosszának tekinthető annak nyers hossza.
- A menekülési útvonalra az oldalsó egy kijáratú helységekből ki kell jutni, így mikor a menekülő delikvens a folyosóra lép látható közelségben kell legyen egy a menekülési útvonalat jelző piktogram (fehér ember zöld alapon fehér lepedőt kerget amely élére vasalva száll a szélben).
- A menekülési útvonalra lépve láthatóvá kell váljon annak irányítása is. Azaz, a piktogramokat és függesztett piktogramokat (...)
- Függesztett piktogram: Olyan tartalék/biztonsági világítás amely nem a menekülési útvonalat körülölelő oldal fal mentén, vagy a falon helyezkedik el, hanem a folyosó mennyezetéről függesztve mutatja a menekülés irányát.
(...) is úgy kell elhelyezni, hogy a menekülő ember abból egyértelműen ki tudja találni, merre hagyhatja el a leggyorsabban az épületet .Megjegyzésként elmondható, hogy a leggyorsabb utat általában az épület ún. "Kiürítési terve" tartalmazza (ezt nem biztos, hogy így hívják nézzetek utána! :P ).
2. példa: Adott egy folyosó amely két végén ajtóval, a folyosó mindkét oldalán iroda be/ki járatokkal, azonban ennek a folyosónak több iránytörési pontja is van.
- Iránytörési pont: Ezek a menekülési útvonalak elágazásai, ha valaki pl. egy labirintusban halad, akkor sok olyan ponttal találkozik amikor választhat merre menjen. Ha végigment a labirintuson, akkor ha összegezzük azokat a pontokat ahol jobbra avagy balra ment megkapjuk az iránytörési pontok számát.
Ebből levonható következtetések:
- A menekülési útvonal tulajdonságai hasonlóak az egyenes folyosós példáéhoz, azonban kiegészítős elemként újabb tartalékvilágítások kerülnek majd a rendszerbe amelyek az iránytörési pontba érkezve megadják majd a helyes haladási irányt a meneküléshez.
Tehát a következő fontos dolog, hogy a tartalékvilágítás menekülési útvonalat(kat) világít amelyeken keresztül a rendeltetésszerű használattól eltérő esetben a leggyorsabban elhagyható az adott épület, helység stb.
A következő részben kerül a szabvány értelmezésre.
Jók legyetek!
Myth
Bevezető
Ez a portál a mérnöki életben előforduló hiányosságok pótlására, munkatapasztalatok feldolgozására jött létre. Célja amolyan tudásmegosztás, amelyet a tapasztalatlanság, azaz az ismeretek hiányának keserűsége ihletett. Mindenki olyan számára hasznos, aki csak tanulja, de nem ismeri ezt a szakmát.
Jó szórakozást!
Jó olvasgatást!
Myth
Jó szórakozást!
Jó olvasgatást!
Myth
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)