#003
A műszaki rajz, azaz jelen esetben a digitális villamos terv elengedhetetlen része a lépték.
Ha pl. valaki egy installációs tervet szeretne készíteni egy építész (általában ArchiCAD-ből hanyagul exportált) terv alapján, a lépték kulcsfontosságúvá válik. Ugyan is a villamos terv egy alapos és mindenek felett léptékhelyes mása a valóságnak (néhány szimbólum, s annak valóságos paramétereitől eltekintve).
A lépték a valóság és a rajz közti arányosságot adja meg valamilyen formában. Általában a műszaki rajzok tekintetében mm-es (miliméter) léptéket alkalmazunk. Tehát az AutoCAD-es rajzon pl. 1m az 1000mm-nek felel meg.
Azonban mivel az épületek sokkal nagyobbak ezért a rajzlapon csak kicsinyített másukat ábrázoljuk. A KIF (kisfeszültségű, azaz 0,4 kV alatti) rendszerű tervezésben általában csak kisebb szabványos léptékeket alkalmazunk, mégpedig a következőket:
1:10, 1:20, 1:25, 1:30, 1:50 (a leggyakoribb), 1:100, 1:150, 1:200, 1:250
Az ennél nagyobb léptékeket KÖF (középfeszültségű, azaz 0,4 kV és 37 kV közötti) rendszerekben alkalmaznak.
A léptékhasználat mértéke mindig az épület méretétől, és a rajzolt installációtól függ.
- Pl.: Egy villámvédelmi installációs rajzon a szimbólumok alacsonyabb sűrűsége végett elegendő a 1:100 vagy akár 1:150-es lépték is.
- Azonban pl. egy sűrű installációval, szerelvényekkel gazdagon beszőtt (pl. egy laborépület) rendszert 1:50 vagy az alatti léptékkel is előfordul, hogy papírra vetnek.
A lépték számítása pedig a következőképpen adódik:
1. példa: Vegyünk egy 1:50 léptéket, ez azt jelenti, hogy ami a rajzon 1 mm az a valóságban 50 mm-nek felel meg. (A léptéktényező 1/50 = 0,02)
2. példa: Vegyünk egy 1:150 léptéket, ez azt jelenti, hogy ami a rajzon 1 mm az a valóságban 150 mm-nek fog megfelelni. (A léptéktényező itt 1/150 = 0,0067)
Összefoglalva tehát a lépték egy olyan tényező amely megkönnyíti egy installációk konstruktőr munkáját, mivel viszonylag nagy területeket kisebb rajzokon tud majd ábrázolni.
Myth
